Az utolso het viszonylagos nyugiban telt. A het elejere meg megnyertem az extrudert, de Haydon gyorsan eltunt, nelkule pedig nem dolgozhattam rajta. Igy maradt a rendrakas magam utan, az addig elkeszult szalak feldarabolasa, osszeszedegetni, meg mit kellene megcsinalni, egy ket meres elvegzese az elkeszult mintakon...
Reggelente parti tura, deltanonkent meg a szokasos "potolando" ugyek kipipalasa: csirkepori nokedlivel, gorog suti sutesehez keszulodes, ami aztan elmartadt (a receptet ugyan megkaptam, de az eredmenynek sajna semmi koze a mintahoz).
Meg beszereztem a maradek ajandekokat, es egszercsak ujra a repteren talaltam magam, heves bucsuzkodasok kozepette. Veraek az europai hoviszonyokkal remisztgettek, miszerint brutal kaosz van a reptereken, ha egyaltalan le tudunk szallni, jo esellyel karacsonyozhatok Frankfurtban (szerencsere a gyorsan felterkepezett elorejelzes bevalt: most ugyan nagy a gaz, de mire 20 ora mulva arra jarok, mar mindben rendben lesz. Csak a -15 fok gondolataval kezdjek el baratkozni ).
Borondomet -a tavaly befizetett huzos tulsuly dij tapasztalatain okulva- foliaztatas elott lemertem, atrendeztem, boven az elfogadhato hataron belul volt. Nemugy a kezipoggyaszom. A megengedett 8 kg helyett 18 volt. De ez csak Johannesburgban derult ki, addig siman ment minden. Ott ujabb lejelentkezes a pultnal a beszallokartyaert, szerencsere a "felados csomagom mar nincs" jeligevel megusztam az ellenorzest. Hihetetlen magabiztossaggal vonultam a biztonsagi ellenorzeshez. Elotte allt egy fess fiatalember a kezipoggyasz-meros merleges ketreccel, es erosen integetett, hogy menjek oda hozza. Jokora gorccsel a gyomroban probaltam elhessenteni, hogy "nem, nem, koszonom..." mire utanam szolt, hogy ez nem keres, hanem felszolitas volt. Mentem. Mar a megemelesnel kikerekedtek a szemei, aztan meglatta a villogo 18 kg feliratot. Mondta, hogy eeeez saaaaajnos nem mehet be. Neztem, hogy akkor most mi van, a csomagom mar feladva, nincs kivel atcsoportositani. Megkonyorult: laptop van benne? van, van... na vegye ki. Kivettem. A laptopot, a fenykepezogepet, az objektivet, a pulcsimat, a kabatomat, masfel kilo szaritott gyumolcsot, es meg nehany tonna aprosagot. Megmerte, 11 kg. Ez meg mindig sok... mondtam, hogy az lehet, de mast mar tenyleg nem tudok kiszedni belole. Na joooo, menjek. Kezdtem volna visszapakolni, amiko ramszolt, hogy na azt mar nem, bent meg merni fognak. Igy aztan jol felekszerezett karacsonyfakent vonultam az atvilagitasra. Cuccok be a rontgenbe, vettem volna le a kabatot, hogy jo europai szokas szerint azt is betegyem, de mondtak, hogy azt tartsam csak magamon. Kafa. Nem csongetett, de a vastagon dudorodo zsebekre rakerekedett a szemuk, mondtak, hogy pakoljam ki. Elkezdtem. Na erre meg jobban dobbentek. Mi ez??? Szaritott gyumi, mi lenne. Miert a zsebemben? Mert a taskambol kirakattak... Fejcsovalva rohogtek egyet, hogy na dobjam be a rontgenbe a kabatot, aztan huzzak. Frankfurtbnan meg egyszer ramijesztettek a merleggel, de mint kiderult, csak a huzat ellen tamasztottak ki az ajtot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése