Bár az idő legalább ugyanannyira párás volt, nem nagyon volt lehetőség tovább halogatni a Vezúv túrát. A hegy nagy részére fel lehetett menni kocsival, csak az utolsó szakaszon kellett - lehetett kirándulni (bár ha nagyon erőlködünk, biztosan találtunk volna lejjebb is ösvényeket, de tekintettel a 35 fokra, 99 % páratartalomra, és a számtalan helyen égő erdőre, nem nagyon forszíroztuk). Elég izzasztó volt így is, a poros-hamus-lávás úton hasonló érzés baktatni, mint az erősen homokos úton. A „bejárat” mellett vándorbotot lehetett bérelni.
Az „üzlet tulajdonosa” elég rossz szemmel nézte, hogy mi köszöntük, nem kívántunk élni a lehetőséggel, rajtunk kívül szinte mindenki beszállt a buliba. Felfelé menet egy kicsit én is, egy lefelé tartó fickó rám hagyományozta a botját, de annyira útban volt, no meg cipelni sem nagyon akartam, úgyhogy gyorsan ottfelejtettem valahol.
Menet közben (azóta megtudtam, hogy 14 %-os meredekségű az út) látszott az utolsó kitörések lávafolyama.
Valamiért úgy emlékeztem, hogy pár évvel ezelőtt volt egy „veszélytelen kitörése", de kicsit utána irodalmazva kiderült, hogy az utolsó is több, mint 60 évvel ezelőtt volt. Bár az egyik legveszélyesebb vulkánként tartják számon, az előrejelzések szerint nem nagyon várható mostanság a kitörése. A veszélyesség leginkább annak tudható be, hogy a közvetlen közelében több, mint 3 millióan laknak. A biztonsági intézkedéseknél a kitörés 20 napos (!!!) előrejelzésével számolnak, hogy a vörös zónában lakó bő 600.000 embert ki tudják telepíteni....
A kráter kis csalódást okozott Ritának, semmi vörösen izzó fortyogó nem volt az alján, csak egy 200 m-es gödör, kicsit füves, egy-két csenevész fával... de nem hazudtolta meg magát teljesen, ha nem is könnyen észrevehetően, de egész határozottan pöfögött egy, a kráter belső falán levő résen (?) keresztül.
(ez még nem az alíg észrevehető pöfögés)
Na ebből már nem szeretnék mélyet szippantani :-)
A korai „hazamenésnek” köszönhetően a 20 km-es hegyi szakaszt 2 órán belül sikerült teljesítenünk :-) Még úgy is, hogy megálltunk beváltani ígéretünket, és "feladtuk" a palackpostát
Délután még bementünk a faluba (Sorrentoba), kicsit soppingolni, nézelődni, megtaláltuk a sziklafalról a partra és a kikötőbe vezető lépcsősort, így az esti sört a parton, a naplementét nézegetve toltuk le.
A tökös ház
Egy újabb gusztustalan naplememte
Capri szigete
Salerno mellett aztán rámentünk az autópályára, hiszen aznapra elég hosszú út várt ránk, Assisibe szerettünk volna eljutni. Az egyik benzinkútnál megálltunk egy kávéra, térképnézegetésre, útvonal pontosításra.... már jócskán magunk mögött hagytuk a benzinkutat, mire kiderült, hogy a térkép bizony ott maradt... sebaj, van nálunk egy közel 20 éves Európa atlasz, csak eltalálunk az alapján Assisibe... aztán beláttuk, hogy ezt nem kéne erőltetni, vettünk egy másikat.
Windows háttér - valahol útközben :-)
Később az út mentén beugrottunk egy szervízbe (a tulajt valamilyen Giovanninak hívták :-) ), mivel kisautóm megvakult... Bár indulás előtt pár héttel volt kötelező szervízen, mire Ausztriába értünk, már nem működtek a tompítottak.... Eddig csak az alagutakban hiányoztak, de hazafelé már nem szívesen jöttem volna a sötétben tapogatózva. Nagyon rendesek voltak, kicserélték az összes tompított és helyzetjelző izzót, kipurcant biztosítékot.... Mindezt kedvesen kommentálták, elmgyarázták, mit csinálnak, miért van erre szükség.... természetesen olaszul.... modtuk ugyan, hogy néhány szón kívül semmit nem értünk, nem zavarta őket... egy idő után már minket sem, bőszen nyomtuk a "szi szenyort" :-)
Asssisibe este fél 10 körül értünk, tűzijátéknak is beillő villám-dömping kíséretében. A falu, kolostorok, vár gyönyörűen kivilágítva a mellettünk lévő hegyoldalon... szívesen elnézegettük, amíg a szokásos táblázási szokásoknak hála a kempinget keresve kóvályogtunk. Nagyon nem vágyakoztunk egy esőben-sátorban töltött éjszaka után, így mivel a bungalót nagyon drágának találtuk, egy telepített „dormitory sátorba” költöztünk. Rajunk kívül nem volt ott más, konyhával, hűtővel, világítással felszerelt sátorban, ágyban töltöttük az éjszakát. És az egész út alatt ez volt az egyik legolcsóbb szállásunk :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése