Így letöltöttem a javításra váró dolgozatokat, és ebéd után vettem a kalapom.
Mivel előző nap esélyem nem volt a part közelébe kerülni, sürgősen pótolnom kellett az első találkozást :-) Fényképezőgép a hónom alá, és indulás a vízhez.
Ott cipő le, félig a vízben (elég hüsi...), félig a homokban lebaktattam a Boardwalkig, erősen vágytam már az itt kapható zseniális samosára.
Az este a dolijavítás jegyében telt, míg másnap délelőtt Vera szólt, hogy mostazonnyomban indulunk Cape St. Francisbe. Korábban sokat dolgozott Mush-nak, aki most meghívott bennünket egy hétvégi braaira. Gyors bevásárlás után robogtunk a bő 100 km-re levő kisvárosba. PE-ből nagyjából két helyre "szokás" kiruccanni: Jeffries Bay a nyüzsgősebb, fiatalos hely, igazi szörfparadicsom, St. Francis Bay illetve Cape St. Francis a higgadtabb generáció törzshelye, kicsit időutazós hely az ittragadt hippikkel.
Felirat a helyi bolt ajtaján :-))
Röpke parti séta után Mush és Vera elszöszmögtek a tűzzel, hússütéssel, én meg mentem vissza a dolikhoz. Vera nehezen emésztette a helyzetet, folyton rángatott, hogy nézzem meg, milyen az akármelyik fa a kertben, éppen milyen madár szállt a bozótos szélére.... mire a kaja elkészült, sikerült teljesen kizökkenteniük :-)
A zöldség szekció
Mozaikok a nyaralóból (by Ms. Vera Clarke):
Reggel laza kávézgatás után Mush bejelentette, hogy neki most rögtön indulnia kell a reptérre felvenni valakit, de mi maradjunk nyugodtan, ameddig csak akarunk. Vera még eltévézgetett volna, de gyorsan belátta, hogy ezt otthonról is vígan intézheti, így pakoltunk és mi is hazahúztunk.
Még éppen időben, hogy kiszaladhassak a bolhapiacra körülnézni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése