szombat, február 14, 2009

Úton Port Elizabethbe

Fokvárosból "haza" nagyjából ugyanazt azt útvonalat terveztem, mint ahogy Erzsivel ide jöttünk, a kicsit lazább időbeasztásnak hála egy másik kedvenc helyet, Graf-Rainet-et a Valley of Desolationnal és New Bethesdat az Owl House-zal is be tudtuk iktatni.

Erzsinek igaza lehetett abban, hogy miatta nem láttunk páviánokat. Nemsokkal azután, hogy kiértünk Fokvárosból, csapatostól jelentek meg az út mellett.



Old English Fort


A régi kedvenc :-)

A kötelező megállások után délután érkeztünk Oudtshoornbe. Úgy terveztük, délután még bemegyünk a barlanga, de lecsúsztunk az utolsó túráról. yors műsorváltás után elmentünk a struccfarmra.
A program a szokásos volt, röpke bemutató a struccok keltetéséről, 360 fokos nyaktekerésről, aztán struccogolás, tojás-terhelés, nyakmasszázs, és shopping.






A profi




A Nyári Mikulás

Autónk még mindig túl tiszta volt, pedig már bő egy hete nyúztuk, így kerítettünk egy rövidebb utat, és a hegyeken átvágva (természetesen földúton) elmentünk vízesést nézni.





Az idő nem nagyon sürgetett, az esti vacsit nem a backpackersben terveztük, így aztán a naplemente út közben ért bennünket.



Másnap reggel ismét megnéztük a Wildlife ranchot.




Bébi krokik




Lustaság 1


és 2


Gepárd kölykök


Szintén




Marabu - Őt sem a szépségéért szeretjük


Bal profil


Jobb profil


Társasági élet





Aztán jöhetetett a barlangtúra. Nikót "magára hagytuk" a normál túrán, és Zolival beneveztünk -ismét- a kalandtúrára.



Aztán megmutattam nekik a nagy kedvenc Swartberg Pass-t.




Supper Lady



Másnap elindultunk Graf Reinet irányába. Előtte nem sokkal megálltunk egy kávéra. Mint kiderült a hely aznap nyitott. Tele volt réges régi cucokkal, rozsdás mindenfélével... rögtön beleszerettünk.


A bejárat













A Vally of Desolation még mindig szép, jó, és bár figyelmeztetnek rá ( :-) ), nyoma sincs a hónak.















Ugyanehhez a nemzeti parkhoz tartozó Game parkba. Láttunk pár zergét, gnút, sakált, és szurkátát.



Neu Bethesdába persze már sötétben érkeztünk.



A Bagoly házat igyekeztünk korán menni, a sok színezett ablakon beszűrődő fény miatt ilyekor a legszebb.
























Foszilia a közeli folyómederben


A templom - megszünt a kisbolt, ahonnan korábban el lehetett kérni a kulcsot :-(

Dél körül útra keltünk, hogy jusson még időnk a Mountain Zebra Nemzeti Parkra, de most sem sikerült deffekt nélkül abszolválnunk a túrát. Mint anno Argentínában, most sem ment simán az ügy. Akkor ugyan volt emelőnk, de nem működött. Most emelőnk sem volt. Legalábbis azt hittük. Így próbáltnk megállatani valakit, hogy segítsen, de nem ment. Így aztán megfordultunk, és megpróbáltunk bearaszolni a közeli városba. Nem sikerült. Nikivel elindultunk segítséget hozni, mire mi visszaértünk, Zolinak megálltak segíteni, és elnavigáltak bennünket a város gumijavítójához. Bár hétvége volt, előkerült és kirángatott bennünket a zűrből. Persze a defektes autózással sikerült tönkrevágni a gumit, így a javítás helyett kénytelenek voltunk újat venni.



A Mountain Zebra Parkban aztán most sem láttunk túl sok mindent, de néhány zergés fotóval gazdagabban értünk haza PE-be.

Nincsenek megjegyzések: